Kellő idő eltelt a nyári szabadságok óta és kicsit még messzinek tűnik a Karácsony, így azt gondoljuk tökéletes az időzítés arra, hogy beszéljünk a munkahelyi stresszről.
Ez napjaink egyik igen komoly kihívása. Hatással lehet fizikai és lelki egészségünkre, ezáltal befolyásolja a csapatunk produktivitását is. Bármennyire is meglepően hangzik, annak ellenére, hogy milyen komoly negatív hatásai vannak a munkahelyi stressznek, a mai napig nehéz beazonosítani.
Mi az, ami még nem stressz?
Megkülönböztethetünk pszichoszociális kockázatokat és stresszt; valamint ezen belül is beszélhetünk pozitív és negatív hatású stresszről.
Egy pszichoszociális kockázat nem feltétlenül egyezik meg a stresszel, de könnyen átcsaphat abba. Pszichoszociális kockázat lehet például, ha átmenetileg többet kell túlórázni, ha nagy felelősségű döntéseket kell meghozni, vagy ha pozíciónkból kifolyólag nem vagyunk részesei egy olyan döntésnek, ami hatással van ránk. Említhetnénk még például a szűkös határidőket, vagy a magas elvárásokat is. Ezek valamelyike szinte biztos, hogy megtalálható a mai munkaerőpiacon lévő pozíciók 99%-ában. Viszont egy jó management és egy jó kommunikáció segítségével ezek a tényezők megtarthatók egy elfogadható kockázat szintjén és nem feltétlenül kell, hogy munkahelyi stresszé eszkalálódjanak.
Konkrét példákon keresztül
Ha a kollégák tudják azt, hogy csupán átmenetileg kell többet túlórázni (például a szezon miatt), ha azt érzik, hogy a vezetőiktől ehhez megkapnak minden támogatást és megértést (esti taxi költségek fizetése, vacsora rendelés, több pihenőidő biztosítása a túlórák ideje alatt, a plusz munka miatti nagyobb fokú fáradtság megértése) illetve ha biztosan tudják, hogy ezek az órák valamilyen módon el lesznek ismerve (előrelépés, jutalom vagy a túlóradíj kifizetésének formájában) akkor nem feltétlenül fog ez a helyzet a dolgozókban stresszé alakulni. De ha egy rossz kommunikáció vagy nem megfelelő vezetői magatartás miatt nem tudják, hogy a feszített munkamennyiség meddig tart vagy azt érzik, hogy a vezetőknek teljesen természetes elvárása az, hogy napi 10-12 órában is ugyan úgy teljesítsenek; akkor ebből viszont már stresszhelyzet lehet.
Egy másik példa a magas elvárások. Ha azt érezzük, hogy a management és a kollégák mellettünk állnak bármilyen helyzetben; akkor egy véletlen hiba esetén is tudhatjuk azt, hogy van lehetőség a megoldásra, javítása. Ha viszont nem támogató a légkör, akkor nagy eséllyel azt fogjuk gondolni, hogy hibázás esetén elveszítjük a munkánkat, ami egyértelmű stressz.
Stresszfaktorok
Az EU-OSHA összeállított egy jelenleg angolul elérhető, részletes összefoglaló anyagot az európai dolgozókat érő munkahelyi stresszről. Eszerint a legtipikusabb stresszfaktorok manapság a következők:
– teljesíthetetlen elvárások
– a személyes kontroll és döntés hiánya
– nem megfelelő támogatás a vezetőktől
– kevés vagy rossz minőségű emberi kapcsolatok (beleérve az illetlen viselkedést és erőszakot is)
– tisztázatlan felelősségi körök
– rossz kommunikáció a szervezeti változásokról
Negatív hatások
A szakirodalom megkülönböztet pozitív és negatív hatású stresszt is. A felsorolásban említett helyzetek negatív stresszként jelentkeznek az életünkben, ezért szervezetünk eszerint is reagál rá. A vegetatív idegrendszerünk felelős részei aktivizálódnak, megemelkedik a pulzus, a vérnyomás és a légzésszám, és a testünk „túlélő” üzemmódba kapcsol. Ez egyfajta ősi vészreakció, ami ahhoz szükséges, hogy egy ilyen rossz helyzetet átvészeljünk. Ha ez a negatív helyzet hosszútávon fennáll, akkor sajnos komoly testi és lelki tünetekre lehet számítani. A krónikus stressz szoros összefüggésben áll menstruációs zavarok kialakulásával, migrén megjelenésével, szív- és érrendszeri betegségek megjelenésével vagy akár a depresszió kialakulásával. Egy kutatás alapján például a 40–69 éves magyar férfiak között a halálozás valószínűsége a háromszorosára emelkedett azokban az esetekben, ahol a férfiaknak munkahelyi bizonytalanságot kellett megélniük. Az alacsony kontroll lehetőség ugyan ebben a korcsoportban a duplájára növelte a halálozás esélyét. Ugyanebben a korcsoportban a nőknél az alacsony munkahelyi támogatás bizonyult a 2006-ig bekövetkező halálozás kiemelkedő rizikófaktorának. Mindamellett pedig, hogy olykor visszafordíthatatlan károkat okoz az emberek életében és egészségében; hatalmas pénzügyi megterhelést jelent a cégek számára is, hiszen a kiégett vagy éppen betegséggel küzdő kollégák érthető okokból nem tudják a legjobb formájukat hozni.
Pozitív stressz
Pozitív stresszről akkor beszélhetünk, ha az elénk gördített akadály nehezen, de megoldható és ezt mi is tudjuk; emiatt pedig inkább egy érdekes kihívásként tekintünk az adott helyzetre. A HR portál cikke alapján az alábbi faktoroktól függ a pozitív stressz érzésének kialakulása:
1.”Ha úgy neveltek, hogy a stresszhelyzetre megoldandó kihívásként érdemes tekinteni, nem pedig ijesztő és borzasztó bizonytalanságként.
2. Ha stabil az önbizalmunk, és nem egy aktuális helyzet végkimenetelétől vagy mások ítéletétől tesszük függővé, mennyit érünk.
3. Ha már voltunk hasonló helyzetben és megoldottuk.
4. Ha van az adott helyzetre megoldási módunk, vagy van olyan készletünk, amiből össze tudunk rakni legalább egyet.
5. Ha nem múlik rajta sok, vagyis tét nélküli a helyzet.
6. Ha előre tudjuk, hogy sikertelenség esetén van más megoldási alternatíva a tarsolyunkban.
7. Ha a végkimeneteltől függetlenül tudjuk, át fogjuk gondolni és tanulni fogunk a tapasztalatainkból.”
Mit tud tenni a dolgozó stresszhelyzetben?
A kezdeti stádiumban még nem biztos, hogy mindenki felismeri magán egy elhúzódó, krónikus stresszhelyzet tüneteit. Kedvetlenek leszünk, esetleg szorongóak, csökken az étvágyunk, elkezdjük mindenben a rosszat látni, egyre kevesebb időt szánunk a családra és a barátokra. Amennyiben a helyzet csak átmeneti, akkor bár banálisnak hangozhat, de sokat segíthet ha minél több időt töltünk a természetben és kipróbálunk olyan stresszoldó mozgásformákat mint például a jóga, vagy ha elkezdünk egy kíméletes, de vitaminokkal és hasznos tápanyagokkal teli diétát. Érdemes lehet ilyenkor például a magnézium tudatos pótlása.
Vannak, akik esküsznek a nap végi tábla csokik vagy pohár vörös borok pozitív hatásaira. Ezek kisebb kaliberű problémáknál lehet, hogy javítanak valamit a közérzeten, de hosszú távú alkalmazása egyiknek sem javallott. 🙂
Mi lehet a megoldás a munkáltató részéről?
Tudatos HSE eszközökkel és megoldásokkal a munkahelyi stressz hatékonyan visszaszorítható és felügyelet alatt tartható. Ennek egyik legfontosabb eszköze a munkahelyi pszichoszociális kockázatok értékelése.
A csapat
Amennyiben szeretnénk feltárni a cégünknél rejlő stressz gócpontokat és faktorokat, akkor mindenképpen érdemes egy részletes pszichoszociális kockázatértékelést készíteni. Egy nagyobb cég és összetettebb folyamatok esetén elképzelhető, hogy szükség lesz egy kisebb dedikált projekt csapathoz erre. A Safety Centrum javaslata az lenne, hogy kerüljenek a projekt teambe legalább egy HR szakértő kolléga, aki ismeri a szervezetet, a hierarchiát és tud információval szolgálni az olyan kérdéskörökben és potenciális stressz faktorokban, mint szervezeti átalakítások vagy juttatások. Szükséges egy munkavédelmi szakember, aki össze tudja állítani azt a bővebb szempont rendszert, ami összefoglalja az egyes pozíciókban dolgozókat érő hatásokat (például anyagmozgatás esetében hát- és derékfájdalmak jelentkezésének kockázata; ülőmunka esetén ergonómiai kockázatok összegyűjtése; a vezető pozícióval járó felelősség és döntési kényszer okozta stresszhelyzet vagy például a gyártásban dolgozó kollégákat érintő kémiai kockázatok). Mivel a kockázatértékelés részben munkaegészségügyi feladat, ezért kiemelten fontos a cég foglalkozás-egészségügyi orvosának a közreműködése is. Ajánlott ezen kívül egy olyan marketinges kolléga jelenléte is, akinek van kérdőív összeállításával kapcsolatban releváns tapasztalata. Nagyon nem mindegy ugyanis egy kockázatértékelés során sem, hogy hogyan kérdezünk és milyen válasz vagy osztályozási lehetőségeket kínálunk a kitöltőknek. Ezen felül pedig jót tesz a projektnek, ha helyet kap egy elkötelezett vezető is a csapatban, ő ugyanis kommunikációs kapocs lehet a management felé; illetve a projekt komolyságát hangsúlyozhatja a dolgozók felé.
A kockázatértékelés összeállítása
Egy átfogó felmérés esetében érdemes többféle információs forrást is alkalmazni egyszerre. A legelterjedtebbek a kérdőívezés illetve a mély interjúk vagy fókuszcsoportos beszélgetések. Egy szakemberek által előre összeállított kérdőívvel a cég akár teljes dolgozói állományát is elérhetjük és anonim módon információhoz juthatunk az őket érő stressz hatásokról. Ennek a módszernek a nagy előnye a megszólítható hatalmas létszám; hátránya viszont az időkorlát. Nem várhatjuk el több száz vagy több ezer kollégától, hogy 20-30 percet áldozzanak a kérdőív kitöltésére. Ez a módszer viszont kiváló lehet arra, hogy megtaláljuk a gócpontokat.
A cégkultúrától függően, a kérdőívek kielemzése után következhetnek fókuszcsoportos beszélgetések vagy mély interjúk, melyek során lehetőség nyílik a problémák mélyére ásni. Fontos, hogy a jó eredményekhez mindenképpen szükséges ezeknek a beszélgetéseknek a profi megszervezése, ezért ajánlott ezzel szakemberekhez fordulni.
A kérdőívek és a beszélgetések kielemzése után várhatóan a HSE és a HR csapat kezében lesz egy olyan riport, ami részletesen és specifikusan leírja az adott cég munkavállalóit éri hatásokat, a stresszhelyzeteket, azon csoportokat vagy pozíciókat ahol a stressz kiemelten jelen van. Így a részletek ismeretében lehetőségünk lesz tenni a negatív hatások ellen.
Akcióterv
A pszichoszociális kockázatértékelés után, amikor már látjuk a problémákat, akkor az a szerencsés helyzet állt elő, hogy tudunk tenni is ellenük. Munkavédelmi szakemberek segítségével összeállíthatunk egy olyan akciótervet, mely kezelési módot és megoldást biztosít az összes, felszínre hozott problémára. Fontos azonban, hogy egy jó akcióterv nem csak papírra vetett ötletek összessége, ami aztán kellemesen pihen a fiókban, hanem több hónapnyi kemény munkát és elköteleződést jelent.
Reméljük összeállításunkkal Neked is segítettünk a munkahelyi stressz jobb megértésében illetve a kezelési módok megismerésében. Ha kérdésed lenne a témában, akkor azt felteheted itt is hozzászólásként, de ha szeretnél segítséget kérni a kockázatértékelés elvégzésében, kereshetsz minket Facebookon, Instán vagy LinkedIn-en is.