+36-70-61-507-60 info@ehscentrum.hu

Hatályba lépett az új OTSZ, itt az OTSZ 5.1

Mint arról korábban is beszámoltunk már, hivatalosan is kiadásra került az OTSZ 2019-es módosításáról szóló 30/2019. (VII. 26.) BM rendelet, amely a tegnapi napon hatályba is lépett. Ennek apropóján úgy gondoljuk, hogy időszerű újra áttekinteni a főbb változásokat és mérlegelni, vajon milyen változások szükségesek cégünk tűzvédelmi szabályzataiban, munkafolyamataiban. Ezen kívül cikkünkben megtalálhatod az új OTSZ teljes szövegezésének a linkjét.

Teljesen új jogszabályt kell most már figyelembe venni?

A válasz röviden: nem. A jelenlegi Országos Tűzvédelmi Szabályzatot 2014-ben fogadták el, amely egy teljesen új megközelítést hozott a tűzvédelmi szakmába. A jelenlegi tulajdonképpen egy módosítás, amely az elmúlt évek tapasztalatai alapján helyenként szigorúbb, valahol azonban megengedőbb előírásokat alkalmaz a korábbiakhoz képest. Ez azt jelenti, hogy továbbra is az 54/2014 (XII. 5.) BM rendelet lesz az irányadó, a struktúra nem változik, csupán az egyes paragrafusok módosulnak majd. Az OTSZ mellé továbbra is kötelező figyelembe venni a Tűzvédelmi- és Műszaki Irányelvekben (TvMI) foglalt műszaki megoldásokat is. Hosszú távon is figyelhetők majd meg változások, ugyanis a jövőben a rendelet határozza majd meg a tűzvédelmi szabályokat és célokat, az irányelvek pedig inkább a megvalósítás technológiai módját definiálják.

Mik a legfontosabb változások az OTSZ módosítás alapján?

Ha az összes változást szeretnéd megtekinteni, akkor innen töltheted le a Magyar Közlönyt, amelyben részletesen megtalálhatók a 2019-es újítások. Az egyszerűség kedvéért mi most pontokba szedtük azokat a legfontosabb módosításokat, amelyek tapasztalataink alapján iparágtól függetlenül a legtöbb céget érintik:

  • A tömegtartózkodásra szolgáló helyiségekre előírt követelményeket most már csak akkor kell alkalmazni, ha az adott helyiség használata során ténylegesen tömeg tartózkodásával jár,
  • Néhány definíciót is érint a módosítás, ilyenek például az alábbiak:
    • az átmeneti védett tér definíciója kiegészül azzal, hogy az adott helyiség(csoport) vagy tér az oda menekülők biztonságát nemcsak a mentés, hanem a további menekülés végrehajtásáig is biztosítja; ezen túlmenően egy védett kialakítású szabadlépcső pihenőrésze is lehet átmeneti védett tér,
    • beépített tűjelző vagy tűzoltó rendszernek most már csak az a berendezés minősül, amely rendelkezik a tűzvédelmi hatóság használatbavételi engedélyével,
    • a kiürítés nem csak az épületből való eltávozást jelenti, hanem az átmeneti védett tér vagy biztonságos tér elérését is,
    • változott az éghető/nem éghető anyagokra vonatkozó specifikáció,
  • Új tűzveszélyességi osztályokat alakítottak ki az anyagokra vonatkozóan:
    • Fokozottan tűz- és robbanásveszélyes osztály
    • Mérsékelten tűzveszélyes osztály
    • Nem tűzveszélyes osztály

További változások

  • A robbanás elleni védelemhez kapcsolódó részek is módosultak az OTSZ-ben.
  • Változtak a tűzterjedés elleni védelemre, a hő- és füstelvezetésre, valamint az egyes rendeltetésű épületek építésére vonatkozó részletes létesítési előírások.
  • A kiürítés számítás elvégzéséhez kapcsolódóan nevesítésre került a geometriai módszer is.
  • Minden esetben biztosítani kell a kiürítésre szolgáló, üzemszerűen zárva tartott ajtók vészeseti nyithatóságát és a beléptető rendszerek kiürítést nem akadályozó kialakítását.
  • Új előírások jelentek meg a menekülési útvonalat képező lépcsőházra vonatkozóan.
  • Módosultak a tűzoltósági felvonulási területre és az oltóvíz ellátásra vonatkozó szabályok.
  • Pontosították, hogy mikor szükséges villámvédelmi rendszert kialakítani, valamint a korábbi 40%-os bővülés most már egyértelműen az eredeti tetőfelület vízszintes vetületére vonatkozik.
  • A jogszabályi módosítás érinti a zónabesorolásokat is az elektrosztatikai kisülésekre vonatkozóan.
  • Utánvilágító jelöléssel kell majd ellátni az állandó felügyelettel nem rendelkező beépített tűzjelző berendezés központját tartalmazó helyiség bejáratát, a hő- és füstelvezető rendszer kézi működtető szerkezetét és a beléptető rendszer vésznyitó szerkezetét is.
  • Bekerültek az üzemeltetőre, a tulajdonosra és a bérlőre vonatkozó épület használati előírások, valamint a tűzvédelmi dokumentumok naprakészen tartására irányuló szabályok.
  • A karbantartásra, az időszakos felülvizsgálatra és az üzemeltetői ellenőrzésre vonatkozó ciklusidők csak részben módosultak.
  • Végül az OTSZ mellékleteiben található értékek is több helyen változtak, erre is érdemes nagy hangsúlyt fektetni a megfelelőség biztosításának érdekében.

 

Szükséges átdolgozni a céges tűzvédelmi szabályzatot?

Ez a jogszabályi változás mindenképpen indokolja a cégek belső tűzvédelmi szabályzatainak módosítását, hiszen rengeteg új előírás került bevezetésre és a használt terminológia is több esetben megváltozott. Fontos azonban megjegyezni, hogy a tűzvédelmi szabályzat módosítását csak tűzvédelmi szakember végezheti el!

Ha szeretnéd Te is a belső szabályzatokat módosíttatni, vagy csak iránymutatás kell a jogszabályi útvesztőkben történő eligazodáshoz, keress minket bizalommal.